Köszönet...

Első Őmamuszsága

S hogy tavaszi alkotásaim után, de nem utolsó sorban, a legeslegelső inspirációt is méltó helyen említsem: hálás köszönet a Barka Horgolósulinak, illetve az én legkedvesebb barimnak, aki megmutatta, hogy ilyen is létezik (ha esetleg elfelejtettem volna - mert igen, el...),
s persze, sajátos lelkületemnek, amely kicsit sem meglepő módon, arra indított, hogy az oldalt felfedezve, a horgolás alaprejtelmeibe betekintve, hirtelen és váratlanul mindent félretegyek, és a nappali szórakozás árán az éjjeli munka ódiumát is vállalva, azonnal horgolótűt ragadjak, s belevessem magam eme művészet fortélyainak elsajátításába. 

Ehhez aztán még hozzájárultak a blogvilág azon kedves tagjai, akik a témában azóta is folyamatosan inspirációkkal látnak el, és szükség esetén a személyes segítségnyújtásra is szívesen vállalkoznak. 

A Mamuszom (Első Őmamuszsága) természetesen a megadott mintához képest kis átalakítással készült, mert miért is ne? (Nem is én lennék, ha nem akartam volna megint változtatni kissé az eredeti leírás adta lehetőségek keretein belül:)) De kicsit túlméretezett végső mérete ellenére (pedig kétszer is nemezeltem!) azért hordható, sőt, még meleg is, egyszóval, ellátja a feladatát, ezért nagy becsben is tartom, amint az az elnevezéséből is egyértelműen látható:)

Nemezelt virágos papacsom is az elsők egyike volt