Vállaltátok, akartátok, akármi is történjék veletek a földi életetek folyamán. Akármi.
S gondoljatok arra, hogy mindennek értelme, oka van.
Mindent magasabb összefüggések alapján kell szemlélnetek. Saját magatok sorsát könnyítitek meg ezzel a gondolkodásmóddal, mert így az akadályokat lazábban veszitek, minden görcs és félelem nélkül, s könnyebben túl is juttok rajtuk, nem is beszélve arról, hogy a feladatotok megoldása is eredményesebb lehet majd.
S amit ti minden egyes pillanatotokban tanultok, azzal mindenki gazdagodik, a ti tapasztalatotok másoknak is hasznára válik. Ha valamit úgy érzitek, elrontottatok, egy helyzetet nem a megfelelő módon oldottatok meg, nem szabad bánkódnotok, rágódnotok rajta! Szűrjétek le a tanulságot, és lépjetek tovább. S ha legközelebb elétek kerül – mert elétek fog! –, emlékezzetek vissza a korábbiakra, s az abból tanultak alapján cselekedjetek. S megköszönni se felejtsétek el soha, hogy tanulhattatok megint valamit, hogy valamit megint adhattok egymásnak ezekkel a tapasztalatokkal is!
Éljetek a „most”-ban, a jelen pillanatban, s így a múlt árnyai és a jövő félelmei nem érvényesülhetnek elmétekben. Legyetek jelen a pillanatban: a most múlt és jövő nélküli, ez az igazi szabadság. Bízzátok rá magatokat a Belső Hangra. Ha így tesztek, mindenben segítséget fogtok kapni. A végtelen intelligencia minden pillanatban megadja a megfelelő megoldást, megsúgja a helyes lépést, megteremti a legkedvezőbb körülményeket. Higgyetek ebben, bízzatok, kérjétek – és megadatik. A múlt árnyaival és a jövő félelmeivel való küzdelem helyett lebegjetek a pillanat szabadságában!
Teremtsetek bátran! Éljetek ezzel a lehetőséggel, próbálgassátok nap mint nap, s örüljetek a legkisebb eredménynek is! Ezek a kis sikerek bátoríthatnak, indíthatnak el a komolyabb próbálkozások felé. Ne feledjétek, hogy a gyakorlás – mint mindenben – ebben is milyen sokat számít! És nagyon figyeljetek a gondolataitokra… Hiszen tudjátok, hogy innen indul ki minden, a szándék, a vágy apró csírája megindul egy-egy gondolatban, és ez lavinákat indíthat el. Ügyeljetek erre! Kérjétek a segítséget imával, ha arra van szükségetek – folyamodjatok az elengedéshez, hogy a negatív gondolatok ne verjenek tanyát a tudatotokban. Használjátok ezeket a lavinákat a vágyaitok elérésére, megteremtésére, másoknak való segítségnyújtásra!
Mindennap szánjatok időt magatokra, az önmagatokban való elmélyülésre, pihenésre, imára, lelki gyarapodásra! Töltekezzetek fel a Forrásból, hogy másoknak adni tudjatok. És itt nem kell nagy dolgokra gondolnotok. Adni lehet mindent, amitek jó, amitek van: figyelmet, kedvességet, udvariasságot, türelmet, odafigyelést, simogatást, egy-egy pillantást, szót, érintést. A számotokra talán észrevétlennek tűnő dolog is lehet egy másik ember számára a pillanat varázsa, a nap fénypontja. Tudatában kell lennetek annak, hogy mindig adtok, ezért igyekezzetek a jót adni…
Vigyázzatok a gyermekeitekre! Vegyétek észre érzékenységüket, fogékonyságukat, s ezt tiszteletben tartva bánjatok velük. Mutassatok nekik példát türelemből, jó szándékból, emberségből. Mestereik vagytok, viselkedjetek ehhez méltóan! Tanítsátok meg őket a türelemre azzal, hogy magatok is türelmesek vagytok. A kedvességre, jó szóra, udvarias kérésre – hogy magatok is kedvesen viselkedtek, udvariasan kértek.
Dolgozzatok magatokon, hogy minden helyzetben türelmesebbek, elfogadóbbak legyetek, feleslegesen ne beszéljetek, ne ítéljetek. Odaadóan, odafigyelve hallgassatok. Hogy könnyebben elfogadjátok egymást olyannak, amilyenek vagytok.
Mutassátok meg gyermekeiteknek az elfogadás nagyszerűségét, s hogy milyen jó, hogy nem egyformák, hanem különbözőek vagytok, s hogy mindenkinek vannak erősségei és hibái. Járjatok elöl jó példával abban, hogy mindig a másik ember erősségeiből indultok ki, s hibáit igyekeztek türelemmel, megértéssel elfogadni. Mondjátok el nekik, hogy az emberek, akik körülvesznek benneteket, nem véletlenül éppen azok, akik körülöttetek vannak. Velük van dolgotok, velük kell elvégeznetek bizonyos feladatokat, őket kell tanítanotok valamire, és tőlük kell tanulnotok. Mert egymástól mindig tanulhattok. És éppen addig lesztek velük kapcsolatban, amíg azt a bizonyos feladatot vagy feladatokat el nem végeztétek egymással. És ebből kiindulva gondolkodjatok el azon, miért család a család… A család tagjai azok az emberek, akikkel ebben az életetekben nagyon hosszú ideig tanítanotok kell egymást. Fogadjátok el ezt, cselekedjetek, viselkedjetek ennek megfelelően.
Figyeljetek a gyermekekre abból a szempontból is, hogy mit tanulhattok tőlük. Mert ők bölcsek, őszinték és igazságosak. Őket figyelve könnyebben visszatérhettek gyermeki önmagatokhoz, a tisztasághoz és az örömhöz.
Ezek most és a közeljövőben a legfontosabb feladataitok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése