Az elengedés

Nézzetek magatokba! Pillantsatok kicsit szét mélyen belül. Őszintén mérlegeljétek a helyzetet. Láttok-e haragot, neheztelést? Tapasztaltok-e régen magatokkal cipelt sértődöttséget, megbántást?

Ne hordozzátok ezeket magatokban tovább!

Gyűjtsetek össze minden régi sérelmet és fájdalmat, s engedjétek ezeket el, hiszen teljesen feleslegesek, csak az erőtöket, mentális kapacitásotokat foglalják le. Lehet, hogy néha minden „ok nélkül” fáradtak, levertek, szorongóak vagy idegesek vagytok, vagy különböző testi fájdalmatok vannak? Ennek is lehetnek e régi negatív energiák az okai.

Szabaduljatok meg a régi mintáktól, s engedjetek helyet az újnak! Meglátjátok, egy ilyen nagytakarítással mennyi szemetet, régi kacatot dobhattok a tűzbe, s ez által milyen nagy energiák szabadulnak fel bennetek, amit az új irány felé fordíthattok, amerre haladnotok kell. S ha a romokat eltakarítottátok – ami nem biztos, hogy kellemes folyamat lesz, s nem biztos, hogy néhány pillanat alatt túl lesztek majd rajta, tegyetek úgy, mint a jó kertész, aki ősszel gondosan átdolgozza a gyepet, hogy tavaszra gazdagon sarjadjon a fű. 

Tisztogassátok meg magatokat belülről, ha minden szeméttől megszabadultatok: tűntessétek el az utolsó morzsákat és porszemeket is. Aztán szellőztessetek ki jól, engedjétek be a  friss levegőt – kérjétek a pozitív energiákat, s hagyjátok, hogy át meg átjárnak benneteket, átmossanak frissítő lendületükkel. 

Majd adjatok pihenésre, regenerálódásra időt, s várjátok a sarjadást!

Szeretet-magocskák jutnak a kertetekbe, s ezek gyökeret eresztenek ott. Kérjétek az áldásos tavaszi esőt – vagyis a kedvező körülményeket az új táplálásához, s örvendjetek az első kis fűszálak megjelenésén!

A Szeretet lesz kertetek alapja, a pázsit, s minden jó dolog, amit ebbe az alapba helyezhettek, minden pozitív történés, amire hálával és jó érzéssel gondoltok majd vissza, egy-egy növény, amely kerteteket gazdagítja: fák, virágok, bokrok. 

Rendezzétek be a kerteteket, és ápoljátok, gondozzátok hálával! Így hamarosan gyarapodni fog. Gondoljatok arra, hogy egy szép kertbe szívesen kerülnek még újabb és újabb növények. Elhelyezhettek benne mindent, amire csak vágytok. Kerti tavacskát. Hintát és kicsi játszóteret gyermekeiteknek. Kanyargós ösvényt, ami egy eldugott kis zughoz visz, talán egy kis nyírfa- vagy fenyőcsoporthoz, kerti paddal, pihenővel, ahonnan zavartalanul élvezhetitek a csöndet, a szellő simogatását vagy játékát a falevelekkel, a lombokon átszűrődő napfény sugarait. Minden olyan esemény képviselhet egy-egy tárgyat, amire szívesen emlékeztek vissza, ami iránt hálát éreztek – mert ha a későbbiekben erre visszagondoltok, ezzel szándékosan foglalkoztok gondolatban, még több jót vonzotok be az életetekbe.

Lássatok munkához tehát még ma, egy percet se késlekedjetek! Dolgozzatok magatokon folyamatosan, és az eredmény nem fog elmaradni, meglátjátok. S lássátok meg, vegyétek észre: a munkátok meghozza majd gyümölcsét.