A jelenlét

A jelenlét

Eckhart Tolle  

Az örökkévaló megérintése c. előadássorozat
- részlet -

Ám ebben az állapotban* mégis mély tudás van. Ami azonban az elme számára nemtudásnak tűnik. A középkorban született Európában egy gyönyörű mű, A nemtudás felhője címmel. 

Ez egy misztikus értekezés, amit szerzője a középkori Angliában írt, névtelenül. A „Hogyan ismerhetjük meg Istent?” kérdésre ő így felelt: „Istent nem a tudás révén, hanem a nemtudás állapotába való belépés révén ismered meg.” A nem értelmezés révén. Mert minden értelmezésed kondicionált.

Tehát olyan teljesen mondasz igent, hogy már nem kell értelmezned azt a formát, amit a jelen pillanat éppen fölvesz. Ez a most terébe belépő emberre is vonatkozik. Hatalmas szabadságot jelent, ha nem értelmezel egy másik embert mentális véleményeddel, ami amúgy gondolat. 

Csak hagyod őt olyannak lenni, amilyen. Mintegy teret adva neki.

Ez az igazi szeretet. Amikor mindenkit létezni engedsz, anélkül, hogy címkéket és értelmezéseket aggatnál rá. Bármilyen címkét vagy értelmezést is ragasztasz egy másik emberre az elméddel, az semmit sem mond az ő valódi lényéről. 

A legjobb esetben is maximum a kondicionáltságáról közöl valamit. A kondicionálás formájáról. Az előadott viselkedéséről, ami a kondicionálásának az eredménye a legjobb esetben. 

A legrosszabb esetben az csupán a saját mentális kondicionálásod kivetítése. Sok esetben pedig a két említett dolog keveréke. Ezért a keverék, amit látsz: a másik személy kondicionáltsága a saját kondicionáltságod szemüvegén keresztül nézve. Általában ez teremti az emberi interakciókat és a konfliktusokat az emberi interakciókban.

Tehát az illetővel vagy, és csak hagyod őt lenni. És amikor ismét megszólalsz, azt követően, hogy ő beszélt – történhet ez például az ebédlőben vagy a kertben –, amikor egy másik ember beszél hozzád, legyél teljesen az éber figyelem állapotában, ami a tökéletes meghallgatás állapota! A teljes figyelem adása, miközben a szavait hallgatod. A teljes figyelem. 

Nem készülsz a következő mondatra, vagy nem értelmezed azt, amit a másik mond, csak teljesen figyelsz rá. És meglehet, hogy semmit sem mondasz, vagy talán előjön belőled néhány szó. Ki tudja? Így viszel kondicionálatlan tudatosságot az emberi interakciókba...

*Jelenlét