Megpróbáltam leírni...

A "bűnös" darab

Hát persze, hogy visszabontottam, újra kellett kezdeni az egészet, mert a sejtéseim beigazolódtak a hibát illetően. De az első darabot meghagytam azért, hiszen a hiba nem olyan feltűnő benne, viszont segített rávilágítani a lényegre.

Bár most már tényleg erősen elgondolkodtam, hogy két lehetőségem van: vagy megtanulok angolul, hogy tudjam már végre értelmezni a mintaleírásokat... Vagy megtanulok számolni rendesen:) 

Azt hiszem, mindkettőre rá kell erősítenem.

Most azonban a hiba boncolgatása helyett inkább leírom, hogyan készítettem el "rendesen", hátha másnak is hasznára válik.

Igaz, ez most sajátélmény, mivel angolul még mindig nem tudok. Ezért a leírás amatőr lesz, mindenesetre, a képeken látszik, hogy bevált a módszerem (a színek azért segítenek a sorok számának követésében), viszont ellenőrzésre szükség lesz, mert tesztelőnek nem váltam be anno...

Nos, ez lenne a kép... Elnézést a minőségért, bár a színek elbizonytalaníthatják az embert, ezek ugyanazok, mint a hibás daraboknál, erről kezeskedem:)

(Mivel a színeket variáltam minden darabnál, az alábbi leírásnál a hármas darab jobb alsó körét veszem alapul.)

• Kezdésnek 3-4 láncszemből kört készítettem, és erre horgoltam 11 db rövidpálcát (kék).
• A következő sorban (türkiz) a pálcák közé 2-2 egyráhajtásos pálcát horgoltam, sziromformában, vagyis úgy, hogy a két pálca egy láncszemben végződjön. Ezek számának összesen 12 db-nak kell lenni.
• A harmadik sorban (lila) minden türkiz szirom közé horgoltam 3-3 egyráhajtásost, ahogy a nagyinégyzetnél szoktuk, ebből is 12 db-nak kell lenni.
• A következő sor elég trükkös, mert külön így nem látszik, de szerencsére Lucy részletes fotókkal segíti az elkészítést, mindenképpen nézzétek meg! Szóval, ezt úgy csináltam, hogy az utolsó sorba szánt színnel (kék) minden hármas egyráhajtásos közéből kiindulva 3 db levegőszemet készítettem, és a következő közben kapcsoltam a többi részhez, aztán újra indult, és így haladtam végig az egész körön.
• Az utolsó sorban a hármas levegőszemekbe kell ölteni szintén egyráhajtásos pálcákat, a következők szerint: az elsőbe 3 pálca - 1 levegőszem - 3 pálca (mint a nagyinégyzet készítésekor a négyzet sarkainál), a következő hármas levegőszemekbe pedig 3 egyráhajtásos, és ez így váltakozik végig. Szerencsés esetben hatszöghöz nagyon hasonlító képződményt eredményez a munkánk, és ha a szemszám is stimmel, akkor össze is tudjuk dolgozni.

Az összedolgozás pedig úgy történik, hogy a fent leírt sorokat csak az első blokknál készítjük így végig el, a másodiknál az utolsó sor pálcáit rögtön hozzákapcsoljuk az első darabhoz a megfelelő helyeken (Lucy ezt is klasszul mutatja! Ha nem lett volna klassz a mutatás, akkor én most ezt nem tudnám mutatni:)

Tehát az első két darab összekapcsolása értelemszerűen a hexagon egyik oldala mentén történik, a harmadik darabot pedig két oldal mentén kapcsoltam össze az első két blokkal...

Végül pedig írjam, hogy azért nem vagyok ám teljesen megelégedve... (?) Úgy érzem, a színek és a minta valóban egymásra találtak, ahogy az előző bejegyzésben is írtam, viszont a fonal típusa nem nagyon passzol a mintához. Túl lágy az esése ehhez, és amilyen finom fogású, kár lenne párnának vagy valamilyen dísztárgynak elhasználni, inkább valami szép sálat készítek belőle? Ezen majd még jól elgondolkodom...
Ma reggel, Jan Eaton horgolt blokkjait látva, van is ötletem:) Mellesleg, akinek ilyen könyve van, de jó annak! És nagyon rendes is tőle, hogy megosztotta velünk a csodálatos képeket, köszi itt is, Kriszti!