Erővonalak

Erővonalak

Lebegés hullámokon, arccal a nap felé. Homokos föveny, halk hullámverés. Füvek hangja a homokdűnéken...

Aztán hirtelen sötétség. Zuhanás valami sötét, valami félelem felé. És egy tompa puffanás. Hangtalan feketeség. A hiány. Tág és üres. Mélység és csönd. Hűs szellő érintése. Facsaró fájdalom. Görnyedt gubbasztás. Várakozás, időtlen.

Zakatoló pillanatok, monoton szürkeség. Lábaim előtt egyre szűkül a szakadék, aztán egészen eltűnik. Valaki van ott. Bezárva. Örökre.

Köd ül a vízen, a parton egy csónak billeg. Nincs evező. Mégis ellök valami a parttól, visznek a hullámok, az, ami én vagyok, lassan sodródik valahová.

Az emberre láthatatlan erők hatnak, de hogy ezeket észrevegyük, és tudjunk velük mit kezdeni, ébernek kell lennünk, és képesnek arra, hogy a mibenlétüket értelmezni tudjuk. Erről olvasok most, és jellemző módon, még mielőtt a végére érnék - mert igazából elég sok van vissza -, nekem azonnal ki kellett próbálnom. Megpróbáltam visszaemlékezni a bennem lezajlott energetikai történésekre, és a felfedezett erők kapcsán, azokat a magam nyelvén, szavakkal kifejezni. Jó lenne, ha mindezt vizuálisan is érzékeltetni tudnám, de be kell látnom, hogy ehhez nem adott az Isten hozzávalókat. Viszont megelégszem azzal, ami van, hiszen ez az én kincsem.

Nem vagyok biztos benne, hogy a lényeg megragadása teljesen sikerült volna, mindenesetre, egy ujjgyakorlatnak jó volt, mert egyszerűen nem bírok ellenállni a többszörös és minél távolabbi asszociációk varázsának:) Ez az egész helyzet pedig eszembe juttatott egy régi zenét, ami sokáig a kedvencem volt. A zene is, meg a szöveg is. Éppenséggel bele tudom magam élni, úgyhogy számomra máig sem vesztette el a varázsát Kentaur száma, a Sirálysziget.

Széttört az idő / Szétfolyt a fény / Eltört az idő / Sosem virrad lenn a vizek mélyén
Elszáll egy sikoly / Felszáll az éj / Mért nem lett fényesebb fenn az ég, mért sötét?


Sirálysziget, felhősziget / Felszáll, rám hull, eltemet / Sirálysziget, sötét sziget
Örvény mélyén elveszek


Hullámzó eső / Imbolygó fák / Feltámadt idő / Lassú szárnyak újra betakarják
Nincs híd a vízen / Feldőlt a part / Egyetlen szárnycsapás összetört, felkavart.


Sirálysziget, felhősziget / Felszáll, rám hull, eltemet / Sirálysziget, sötét sziget
Örvény mélyén elveszek