2011. június 2., csütörtök

A Möbius-stóla tündöklése és halála

A Möbius-stóla elkészítése
a Barka horgolósuliban található
17. lecke
Tőmondatokban: meglátni és megszeretni...
A saját magam által készített kész darabot elképzelni. És az örömöt, amit szerez majd, ezt persze még jobban elképzelni.
Fonalat keresni.
Képzeletben megtalálni, és a valóságban is.
Aztán megvásárolni nem tudni. Rávalót a pénztárcában és a páncélszekrényben hiába keresni.
De azért nem elkeseredni.




Az itthoni készletet felkutatni, sokkal vékonyabb fonallal nekiugrani.
A kezdő láncszemsor nehézségei miatt a buktatókon botladozva nem elkedvetlenedni.
Kitartóan próbálkozni.
Ötletdömpinget tartani.
Végül az eredeti technikánál maradni.
A láncszemsornak sikerülni.
Ennyi idő után már muszáj lenni!
A láncszemsor készítése közben, türelmetlen lévén, a mintát kipróbálni.
Látni, hogy szép és egyszerű, és ennek örvendezni.
A fázisokról fényképeket készítgetni.
Csavarásnak sikerülni, láncszemsort a végén összekapcsolni, mintának elkezdődni.
A hülye négyszemenkénti bökögetéseket gyakorta eltévesztve, nyugodtnak maradni, majd ez is kész lesz, hamarosan, csak erre összpontosítani.
Sorok és munkadarab növekedésével párhuzamosan mindenféle dolgokra rájönni.
A fonal túl vékony, a láncszemek túl kevesen vannak.
Ugyan Möbius-nak Möbius, de stóla ez már sajnos, nem lenni.
Mindezek ellenére, a lelkesedést nem elveszíteni, munka közben meditatív állapotokba kerülni.
Horgolni folyamatosan és mindenhol: ülve, állva, fekve; fotelben, padon, fa alatt.
Elismerő szavakat szívesen fogadni.
A feltevés helyességéről megbizonyosodni, újabb ötletbörzét tartani: esetleg másnak adni, vagy másra használni, vagy másképp...
Végül mégis elszomorodni, tanulságokat leszűrni, magamat elhatározni.
Közben egy másik mintát találni, vékony fonallal kipróbálni.
Belezavarodni, de nem mérgelődni.
Másik fonallal ugyanezt kipróbálni.
Sikertelenség következtében elgondolkodni.
Kötős könyveket a szekrény mélyéről előszedni, könnyebb mintát keresni - és megtalálni.
Az előzőekből tanulva, vastagabb fonallal kipróbálni.
Sikereknek, szépségeknek örülni.
Horgolótűket félretenni, kötőtűket beizzítani.
Mintát átvariálni...
Möbius-darabot megfogni, a horgolótűt a láncszemből kivenni, és a fonalat húzni, húzni, húzni, a szobában közben körbe járkálni, összegabalyodást megelőzni.
Végső búcsút venni, sikeres próbálkozásnak örülni.
Tanultakat a fejben jól elraktározni.
A jövendőre nézve újabb terveket kovácsolni.
Eredeti elképzelés megvalósításához szükséges anyagi fedezet összegyűlésére koncentrálni.
Addig is a rendelkezésre álló anyagokkal és emberi erőforrásokkal gazdálkodva, B tervet megvalósítani.
Később az olvasóknak mindent megmutatni:)


7 megjegyzés:

GumiPók írta...

Mi volt a baj?

yoen írta...

Túl vékony fonállal kezdtem, és kevés volt a 220 szemes kezdősor. De későn jöttem rá. Eredeti fonallal csinálom inkább, majd aktuálisan...
Pedig szép lett volna, majd jön fénykép.

GumiPók írta...

Ha egyébként szép lett volna, nem érné meg megszorozni azt a 220 szemet? Tudom, hogy sok, de csak egyszer kell túljutni a láncszemeken...

yoen írta...

Igazából "arra a bizonyos" fonálra vágyom. Úgy érzem (vagy inkább sejtem), annak egészen más az esése az elkészült darab esetében. Én fonalam túl könnyű, szóval, meggyőztem magam, hogy a projekt halasztva. Mert ha nem vagyok teljesen megelégedve, akkor képes vagyok a legvégén is visszabontani, és az nagy energiapazarlás lenne, amilyen babramunka volt ez.

GumiPók írta...

Sajnálom, de megértem. :)

mirkka írta...

Mindezt ilyen részetesen leírni!
Olvasók szívét meglágyítani. :)
Fonalraktárokat átnézni.
Fonalmaradékokat felajánlani: 1 gombolyag Libikóka/Kisegér.

yoen írta...

Kedves Meglágyult Szívű Olvasóim! Jó veletek beszélgetni:)
Micsoda gesztus! Ahogy ismerlek, te még gyűjtést is képes lennél szervezni:)
A felajánlást hálás szívvel fogadom, ennyivel is közelebb vagyok, huráááá:)))