Az "elég jó szülő" fogalmát egy ismert gyermekpszichológus, Bruno Bettelheim nevével hozhatjuk összefüggésbe. Ugyanezen a címen jelent meg könyve is, ami hasznos olvasmány lehet mindenki számára.
A könyvajánlóban a szerző így fogalmaz: Ennek a könyvnek az a célja, hogy arra bátorítsa a szülőket, igyekezzenek a saját fejükkel végiggondolni a gyereknevelés bizonyos kérdéseit. Remélem, a fenti példák segítenek nekik abban, hogy jó megoldást találjanak a gyermeknevelés során felmerülő bármiféle problémára. Erre irányuló erőfeszítéseik révén válnak majd elég jó szülővé, ami mind önmaguknak, mind a gyermekeiknek javára válik. Az elég jó szülő mindig tudatában lesz, hogy gyermeket foganni, kihordani és világra hozni életének legcsodálatosabb eseménye. A születés pedig a gyermek életében a legcsodálatosabb esemény. Minél jobban élvezik mindazt a maguk módján, ami ebből következik - a szülő a gyermeknevelést, a gyermek azt, hogy a szülő neveli -, annál boldogabb lesz az életük. Ha ez a könyv valamelyest hozzájárulhat, hogy ez a lehetséges boldogság valósággá váljék, akkor elmondhatom, hogy elérte a célját.
Az interneten való kalandozásaim közben akadtam rá Soltész Szilvia cikkére, aki szintén Bettelheim gondolataiból indul ki, és tíz pontban foglalja össze a tanácsait, és nagyon hasznosnak tartom még Ónódi Csilla írását is, a jutalmazás módszereiről.
10 jótanács azokra a pillanatokra, amikor a szülő legszívesebben szálanként tépné ki az összes hajszálát... Soltész Szilvia cikke hasznos tanácsokkal szolgál: hogyan legyünk úrrá a nehéz pillanatokon és váljunk elég jó szülőkké.
- Dicséret és jutalom
- Következetesség
- Napirend
- Korlátok
- Fegyelem
- Figyelmeztetés
- Magyarázat
- Önuralom
- Felelősség
- Lazítás
Bejegyzésemben két cikk általam legfontosabbnak tartott gondolatait összegzem.
(A cikkek eredetiben a fenti linkekre kattintva olvashatók.)
(A cikkek eredetiben a fenti linkekre kattintva olvashatók.)
A dicséret és jutalmazás fortélyai
Az "egy mínusz, három plusz" elve: egy negatív kritika mellé három pozitív visszajelzést adjunk!
"Minden értékelhető mozzanatban meg kell lelni az értékeset, és vissza kell jelezni, mint egy tükröt tartva a gyermek elé a helyes és jó megnyilvánulásokról, így könnyebben és hatékonyabban rávezethető arra is, hogy a hibás megoldások, viselkedésformák hogyan korrigálhatók.
A visszajelzés az utat is kijelöli számára, hogy mi helyes és mi helytelen.
Amikor visszajelzést kap a gyermek a megnyilvánulásai után, az a számára elengedhetetlen ráirányuló, felé forduló figyelmet is jelenti. Olyan környezetben, ahol megkapja a felnőtt reagálásai révén is a figyelmet a gyermek, sokkal motiváltabbá válik minden területen a vele szemben támasztott – életkori és fejlettségi szinthez igazodó – elvárásoknak való megfelelés során.
Amennyiben elhanyagoljuk a pozitív visszajelzések nyújtását, a gyermekek sem fognak annyi örömöt, pozitív érzést érezni saját kisebb vagy nagyobb produkciójuk fölött, kevésbé lesznek motiváltak a kihívások keresésére. Mindez generalizálódik aztán a későbbi társas kapcsolatokra is, hiszen nem tudják majd megfelelően kifejezni, hogy pozitív töltetű eseményeket elismerjenek. "
 |
| A dicséret hatását növeli a "látható jutalom" |
A szavakkal való kifejezés lehetőségeinek száma szintén határtalan, csak fantáziánktól és kreativitásunktól függ, mit találunk ki közösen a hagyományos formákon - pl. gratuláció - kívül.
A szóbeli dicséret hatékonyságának alaptétele a színes, változatos visszajelzés: mindig tudassuk vele, konkrétan milyen viselkedésért kapta a dicséretet, vagyis mi volt az a mozzanat, ami kivívta az elismerésünket. Megéri! A gyermek annak örül a legjobban, ha őszinte örömmel, szeretettel odafordul felé a felnőtt, és megdicséri. Ez a legkiválóbb módja a kívánt viselkedés megerősítésének, ezért törekedjük rá, hogy minél fiatalabb kortól kezdjük el alkalmazni.
 |
| Az együtt töltött idő a legnagyobb érték a gyermek számára |
Nagyon hatékony, ha a jutalmakat láthatóvá is tesszük nemcsak gyermekünk, hanem az egész család számára és a szóbeli dicséret kiegészülhet egyfajta egyszerű nyomda- vagy csillaggyűjtő rendszerrel, aminek a kivitelezése szintén csak a fantáziánkon múlik. A szakemberek javaslata szerint a szimbólumok gyűjtésének következő lépcsőfoka vagy eredménye lehet a meglepetésre való beváltás.
A meglepetések kigondolásánál is figyelembe kell vennünk, hogy tanácsos kerülni a tárgyi jutalmakat, használjuk ki inkább az alkalmat plusz együtt töltött időre, közös élménnyel.
Következetesség, napirend
Legyenek nagy sarokpontok, az életkornak megfelelően: felkelés, étkezések, fürdés, lefekvés ideje, mert ezek vezérfonálként támogatják a család működését és benne a gyermekünk kiszámítható létezését is.
Ha már a napi ritmus betartása rutinná vált, lehet szó lazításról is (pihenőnapokon, szabadság alatt) stb. Ezek a pillanatok az újdonság varázsával szolgálhatnak a gyerekeknek, és összehasonlítási alapot adnak a különleges pillanatok megkülönböztetésére. Fontos azonban tudnunk, hogy minél kisebb a gyermek, annál inkább megzavarhatja az eltérés a megszokott ritmushoz képest.
Korlátok és határok
A cikk írója Pálhegyi tanár úr szavait idézi ezzel kapcsolatban:
"Ha a szakadék szélén van egy korlát, akkor a nézelődő kimerészkedik a szakadék széléig, hiszen joggal bízik abban, hogy nem fog onnan lezuhanni. Ha nincs korlát, akkor két lehetőség van. Vagy hamarabb megáll, és nem látja mindazt, amit láthatna a korlát adta biztonságérzet segítségével, vagy lezuhan, mert nem tudja, hol kell megállnia, de a kíváncsisága hajtja."
A korlátok kialakításával a gyermeket nem meggátoljuk a szabadságában, hanem éppen ellenkezőleg: lehetőségeket adunk neki a képességei kipróbálásához, adott kereteken belül. Korlátok nélkül bizonytalanabbak lesznek, és észrevehetjük, hogy ők maguk kényszerítenek bennünket bizonyos szabályok felállítására.
Gyermekünk megtapasztalja, hogy valós veszélyeket rejtő dolgokat korlátozunk, ami az ő érdekeit szolgálja, ezért már bízik bennünk, tehát egy újabb szabály életbeléptetése esetén is várható az együttműködése. A korlátok felállításának alaptétele, hogy a szabályok indokoltak legyenek, és következetesen figyeljük a betartásukra.
Fegyelem
A fegyelem kulcsszavai: következetesség, határozottság, tisztesség...
Hogy hitelességünket megtarthassuk, adott szavunkat soha ne szegjük meg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése